HOROSZKÓP

*RÁK

URALKODÓ BOLYGÓJA A HOLD

A Hold mitológiája

A Rák csillagjegy ura a Hold, mely állandó változásaival, a szinte látható mozgásával, a Naphoz és a Földhöz kötődő sokféle vonásával, a fény és sötétség váltakozásában játszott szerepével számos elbeszélés, történet ihletője.

A termékenység ritmusát tükröző holdciklusok váltakozása érthetővé teszi, hogy a legtöbb hiedelem szerint a Holdat az istenség női aspektusaként, Holdistennőként tisztelték. 

A Hold különböző fázisaihoz kapcsolódó Holdistennő alakok a nőiség különböző arculatát tükrözik. S mivel a változékony formájú Holdhoz társított tulajdonságok épp oly sokfélék mint maga a Hold, természetes, hogy a régi civilizációkban több Holdistennő is előfordult.

Ezek általában nagy istennők voltak. Sőt, mindig valamelyik legnagyobb istennő, akinek a sokoldalúsága eleve kizárja az égitesttel való teljes azonosíthatóságot.

Szeléné mítosza

A görög mitológiában Szeléné, Hüperión és Theia leánya volt a Hold istennője.  ám az égen látható Szeléné istennőhöz inkább a héróinák álltak közelebb, a hősmonda vadásznői és futóbajnoknői, a női üldözők és az üldözött szüzek, hisz az emberek hamar felismerték, hogy a Hold és a Nap gyorsan változó egymásutánjának ezek a képek felelnek meg.

Azokból a régi istentörténetekből viszont, melyekben a tehén alakú holdistennő a napbikával üli nászát, a késői ábrázolásokon csak Szeléné ökrösfogata maradt fenn, miután előbb már ábrázolták kétlovas kocsival is, ellentétben Héliosz négyesfogatával.

Más ábrázoláson Szeléné magányosan vágtat, hol ökör- vagy lóháton, hol öszvéren vagy szarvason. Homérosz szárnyas égi lénynek szólítja az iliászi himnuszban, de más mítoszban egy bakkecske, s egyszer még maga Pán - Hermész és egy nimfa fia, egy későbbi hagyomány szerint Pénelopé fia -, a kecskelábú, kecskeszarvú pásztoristen is fölkapta a hátára, aki báránybőr subában csábítja el őt.

A Szeléné néven kívül, mely összefügg a „világosság” szóval, az égen megjelenő istennőt Ménének is hívták. Ez a görög Mén szó nőnemű alakja, mely a holdat jelölte, de a hónapot is, és Kisázsiában egy Holdistent is neveztek így.

Apollodórosz Mitológiájában szó van Szeléné és Zeusz nászáról, melynek következtében a Holdistennő Pandiát szülte az ég urának. Vagyis, a szó jelentése szerint, az „egészen világító”-t vagy „egészen fényes”-t, mely a teliholdas éjszakák világosságára utal.

Ez a két történet a görög mitológiához tartozik, a későbbiek, Szeléné Héliosszal, vagyis a Holdistennő a Napistennel az égen látható alakjukban megült násza már későbbi mese, mely Euripidesznél fordul elő.

A csillagjegyekhez fűződő szimbólum Szelénét Héliosz testvéreként tartja számon, mely ugyanolyan testvéri lény volt mellette, mint Artémisz Apollón mellett. Nászuk teljesen láthatatlan, az alvilági szférákban maradt, ahol mindkettőjüknek még a nevük és a megjelenési formájuk is más, mint az égen.

A Holdistennő egyetlen híres szerelemtörténete kisázsiai eredetű, mely egy barlangban játszódik le: Apollonius írásában Szeléné, amikor a kisázsiai Latmosz hegygerinc mögött eltűnik, Endümiónt, a szép kedvesét látogatja meg, aki ott alszik egy barlangban. 

A szép ifjú az összes ábrázoláson pásztor vagy vadász alakjában látható, aki örökösen alszik. Eredetileg maga a Holdistennő ajándékozta meg ezzel az adománnyal, hogy mindig szépen és fiatalon találhasson rá a barlangban és álmában megcsókolhassa. Maga a név olyasvalakit jelöl, aki „belül van”, vagyis kedvese ölelésében, mintha közös lepelben, burokban lennének.

Egy későbbi forrás szerint Hüpnosz, az alvás szárnyas istene szeret bele Endümiónba, aki azt a képességet ajándékozza a fiúnak, hogy nyitott szemmel aludjék.

A görög mitológia szerint Endümión király volt éliszben, ott, ahol  az olümpiai játékokat tartották. Egyik verzió szerint e játékokat egy Ida hegyi Daktülosz alapította. Szelénével ötven leányt nemzett, vagyis épp annyit, ahány hónapot egy-egy olümpiai időszak foglal magába.

Az örök álom Zeusz ajándéka volt, miután Endümión maga választhatta meg, milyen halálnemet kíván, mivel félt az öregségtől, s ő inkább ezt az állapotot óhajtotta a halál helyett. Más forrás szerint ez büntetés volt számára, mert miután Zeusz az égbe emelte, megkívánta Hérát. Vagyis, a Holdsitennő nem csak Szeléné néven jelenik meg, hanem még az istenek királynőjének a méltósága is megillette......

Forrás:wwwholdlap.eoldal.hu

Címszavak:RÁK CSILLAGJEGY CSILLAGKÉP HOROSZKÓP ASZTROLÓGIA MITOLÓGIA ASCENDENS SZÍNE DRÁGAKŐ DRÁGAKÖVE ELEM SZERELEM SZERELEMBEN RÁK NŐ RÁK FÉRFI JELLEMZŐ SZÁMMISZTIKA JÓSLÁS KARMA AUTÓ ÉTKEZÉSE OTTHON VEZETŐ BEOSZTOTT ACHÁT AKVAMARIN HEGYIKRISTÁLY JÁSPIS AZ

Oldal: RÁK MITOLÓGIA
RÁK CSILLAGJEGY HOROSZKÓP ÉS ASZTROLÓGIA - © 2008 - 2024 - rakcsillagjegy.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat